Rákszűrés - vizsgálata, eredménye

Komplex nőgyógyászati rákszűrés alatt a méhnyakrák-, méhtestrák-, petefészekrák- és az emlőrák-szűrés egyidejű elvégzését értjük. A méhnyak rákszűrés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a nőgyógyászati rákos megbetegedések következtében évről évre a nők tízezrei veszítik életüket a világon, holott időben felismerve ezen súlyos betegségek is csaknem 100%-os túlélési eséllyel gyógyíthatók. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés.

A rákszűrés alapja a citológiai mintavétel. Ennek során a hüvelyt hüvelytükörrel (népszerű nevén kacsával) feltárjuk, majd a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából mintát veszünk, amit üveglemezre (mikroszkópos tárgylemezre) viszünk fel. A minta a sejteket tartalmaz (cytos = sejt). Ezeknek a sejteknek az értékelését laboratóriumban végzik.

„A magyar népegészségügy a 25-65 éves kor közötti nőknek, negatív cytológiai leletet követően ingyenesen 3 évente ajánlja a méhnyak szűrést. Évenkénti és kétévenkénti szűréssel 93.3%-ban, háromévenként szűrve 91.4%-ban, 5 éves szűrésnél 83.9%-ban válna elkerülhetővé a méhnyakrákos halál. Sűrűbb szűréssel olyan átmeneti elváltozások szükségtelen felismerése és kezelése válik jellemzővé, melyek negatívan hatnak a betegek életminőségére és további egészségére és nem csökkentik a méhnyakrákos halálozást.” Forrás: nemesekteherbe.hu - Dr. Fülöp István Mit szűrnek a rákszűrés során? A méhszájról megfelelően vett mintából a szövetek daganatos elváltozását vizsgálják, mivel a daganat megelőző állapotokat, akár már 10-15 évvel a veszélyállapotnál korábban képes kiszűrni. A megelőző állapot kezelésével teljes gyógyulás érhető el. A méhnyakszűrés megnevezés annyiban pontosabb, hogy a nőgyógyászati feltárás során szabad szemmel felmerülő méhnyakrák esetén nem cytológiai, hanem szövettani mintavétel (biopsia) szükséges, ilyenkor ugyanis a felszíni sejtek akár negatív cytológiai eredményt is adhatnak. Mit jelent a P0-P5 cytológiai eredmény? Hagyomány szerint P0, P1, P2, P3, P4, P5 cytológiai eredmények lehetségesek, de az írott lelet ennél sokkal több részletet tartalmaz.   P0 = alkalmatlan minta, valami hiba történhetett a mintavétel/vizsgálat/stb. során, ezért ismétlést igényel. P1 = NEGATÍV; normális sejtek (általában a szűzlányoknál lehetséges ez az eredmény) P2 = NEGATÍV; normális sejtek + kevés fehérvérsejtet jelent. P3 = GYULLADÁS áll fent. Daganatos megbetegedés nem zárható ki 100%-ban. P4 = DAGANATRA GYANÚ - kifejezetten altípusos sejteket mutat a vizsgálat. P5 = DAGANATOS SEJTEK jelenléte mutatható ki.   Hamarosan megjelenik a fenti eredményekről egy picit bővebb írásunk, de addig is, nem árt tudni, hogy P3-as leletnél mit is jelent a „nem zárható ki 100%-ban a daganatos megbetegedés”? P3-as lelet mellett már nem lehet teljesen kizárni a rákmegelőző állapotot, de többnyire további gyulladás gátló kezeléssel, valamint a szűrések után követésével gyors eredmények nyerhetők, melyek tisztázzák a gyanút. Az ilyenkor szokásos protokoll eljárás során értesítést kapunk szakorvosi rendelőtől („visszahívás”). Az esetek nagy részében csak hajlamosító fertőzés (HPV - human papilloma virus), esetleg ismeretlen eredetű sejteltérés (ASCUS, AGNOS), vagy spontán gyógyulást lehetővé tevő hámeltérés (CIN I-II) áll a háttérben, de ettől függetlenül szigorúbb ellenőrzés javasolt. P4-P5 cytológiai eredmények esetén javasolt nőgyógyász onkológus szakvéleményét is kérni. Mikor érdemes elmenni az első rákszűrésre? Szűz lányok esetében, amennyiben rendszeres a vérzés és nincs különösebb panasza, akkor elegendő a szexuális élet megkezdése körül elvégezni az első rákszűrést. Mikor javasolt a rákszűrés elvégzése?

A rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus középideje körül elvégezni (menstruáció utáni 10. – 23. nap). Ez azért is fontos, mert a menstruációt megelőző, illetve követő 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan, a méh üregéből származó sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.

Mit mutat meg a rákszűrés eredménye? A cytológiai vizsgálat során a labor nem csak kóros és egészséges sejteket mutatja ki, hanem gyakran ilyenkor fedezik fel a tünetet nem okozó fertőzéseinket is. Találhatnak gombás (Candida), trichomonas- esetleg bakteriális (Clamydia) fertőzésre utaló jeleket. Ebben az esetben a szakorvos megindítja ezek hatékony kezelését (hüvelytablettával, krémmel, stb.). Ilyenkor a szexuális partner kezelése is elengedhetetlen, ellenkezőleg ún. „pingpong”, azaz oda-vissza fertőzés alakulhat ki.  Milyen gyakorisággal érdemes rákszűrést végeztetnünk?

Különösebb tünet és panaszmentesség esetén 1 évente célszerű rákszűrést végeztessünk. Ennél sűrűbben, esetleg 3 havonta történő ismétlése megkérdőjelezhető, mivel a diagnózishoz szükséges sejtrétegek rövidebb idő alatt nem tudnak regenerálódni.

Mikor menjünk mégis orvoshoz és kérjünk rákszűrést? 25 évnél fiatalabb, korán kezdett, széleskörű nemi élet mellett a cytológiai vizsgálat már korábban is hasznos lehet. Rendellenes folyás, együttlét utáni vérzés, kismedencei fájdalom esetén fontos a mielőbbi nőgyógyászati vizsgálat, azonban ezekben az esetekben vagy gyulladásos elváltozás, vagy súlyosabb méhnyakelváltozás valószínűbb.

További kérdései vannak a témával kapcsolatban? Kérdezzen nőgyógyász tanácsadóinktól!