A téli pihenés után a langyos napsugarak hatására nyújtózkodni kezd a természet, elindul a pezsgés a növények testében, a magokból új élet sarjad, minden újjáéled. S böjti szelekkel együtt megérkezik a böjt is.

írta: Halmos Monika

A vidám és buja farsangi időszakot a magába fordulás és az önmegtartóztatásra szólító nagyböjt hetei követik. Az éves kalendáriumban a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó 40 napos időszakot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnaptól visszafelé számítjuk ki. A pogány elemekre épült keresztény tanítás a néphagyományban sokféleképpen mutatkozik meg. Maga a kezdeti nap, a hamvazószerda a katolikus vidékeken máig a szigorú böjt napja. A 20. század első felében tájainkon az egész nagyböjti időszakban nemcsak az állati eredetű zsiradékot és a húst mellőzték a háztartásokban, hanem minden olyan edényt is, amelyben előzőleg zsíros és húsos ételt készítettek, homokkal, hamuval súroltak ki.

A böjtnek előkészítő szerepe van: felkészít a húsvét megünneplésére. De nem csupán vallási értelme van, az egészségünknek is jót tesz a böjt. A télen felhalmozódott sok nehéz étel utóhatásait, a sok méreganyagot segít kiüríteni a szervezetből s nem utolsó sorban a könnyű étkezés, a zöldségek feltöltik a kiürült vitaminraktárakat.

A magyar vidékeken régebben elcsendesedett a társasági élet a  nagyböjt idejére, és megváltozott a paraszti étrend is. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú cibereleves, a tejleves, a bableves, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek. A böjti napok jellegzetes ételei továbbá a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek és a savanyú káposzta. Néhol szemes kukoricát főztek, máshol szokott böjti eledel volt a csiripiszli, más néven csíramálé, amit kicsíráztatott búza és rozs keverékéből készítettek. Böjti étel volt még a kukoricamálé is:  kukoricalisztet tejjel leforrázták, kirakták a fejes káposzta tiszta levelére, és kemencében megsütötték. Egyes vidékeken nagypénteken aszaltszilva-levest (rántás és habarás nélkül, csak a maga levében megfőzve) és mákos tésztát ettek.

Mint annyi más - a böjt is "önálló" életre kelt, elszakadt az eredeti jelentésétől, jelentőségétől. Divat lett az utóbbi években böjtöt, vagyis tisztítókúrákat tartani betegségek esetén vagy éppen a betegségek megelőzésére, de még lelki bánatokban is. És bizony nagyon hatásosak lehetnek ezek a kúrák! Hiszen olyan világban élünk, ahol minden a több és még több fogyasztásra buzdít, és ahol rendszeresen idegen anyagokkal terheljük a szervezetünket, amelyek felhalmozódnak bennünk.

Itt az idő tehát, hogy megszabaduljunk a méregtől, a salakanyagoktól, és a természettel együtt, nem csupán testben, de lélekben is megújuljunk!