forrás: http://www.ezenanapon.hu/
Az Apollo–12 útjára indult a Hold felé.
1969.11.14 - 41 éve történt
Lónyay Menyhért grófot választotta a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének.
Tisztséget 1872.12.05-ig töltötte be.
1839-ben bölcsészdoktori, később államtudományi doktori oklevelet
szerzett. Közgazdasági és pénzügyi tanulmányait külföldön végezte.
1843-ban Bereg vármegye egyik országgyűlési követévé választották. Gróf
Széchenyi István politikája és eszmerendszere volt rá nagy hatással, de a
centralistákkal is rokonszenvezett. 1847-ben a "Pesti Hírlap"
munkatársa lett, és - ismét Bereg vármegye országgyűlési követeként -
aktívan részt vett az 1848. évi törvények megalkotásában. 1848.
szeptemberétől pénzügyminisztériumi tanácsos, 1849. májusától a
Pénzügyminisztérium megbízott államtitkára volt. A világosi
fegyverletétel után Franciaországba menekült, majd 1850-ben kegyelmet
kapott és hazatért. Birtokai ügyeinek intézése után egyre inkább részt
vett több pénz- és hitelintézet létrehozásában. 1858-ban megalapította
az Első Hazai Biztosító Társaságot és a Pannónia Magyar Viszontbiztosító
Részvénytársaságot, amelyeknek elnöke is volt. 1860-ban a békésbánáti
református egyházmegye gondnoka, 1861-ben a képviselőház tagja lett,
ahol az abszolutista kormányzat pénzügyi politikáját bírálta.
1865-66-ban a "Budapesti Szemle" szerkesztője lett Csengery Antallal.
1865-ben újra országgyűlési képviselőként fontos szerepet játszott a
kiegyezési tárgyalásokon gróf Andrássy Gyula mellett. 1866-ban a Magyar
Földhitelintézet elnökévé választották. 1867. februárjában az
Andrássy-kormány pénzügyminiszterévé nevezte ki Ferenc József, majd
1870. májusában az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere
lett. 1871-ben grófi rangot kapott, és a dunamelléki református
egyházkerület főgondnoki tisztségét töltötte be. Gróf Andrássy Gyula
távozása után nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé és a honvédelmi
tárcát is megkapta. Kormányzása alatt felgyorsult a modern gyáripar
fejlődése, amelyet az 1872. évi első ipartörvény segített elő, mivel
felszámolta a céheket és biztosította a szabad ipargyakorlást. Ekkor
született meg az 1872. évi XXXII. törvénycikk is az egységes Budapest
létrehozásáról. Erős kézzel igyekezett keresztülvinni akaratát, ipari
érdekeltségei miatt az ellenzék és a Deák-párt köreiben sem volt
népszerű. Új választójogi javaslatával, amelyben a 3 éves ciklust 5 évre
akarta emelni, a választók számát pedig csökkenteni, megbukott az
ellenzék tiltakozásán. Végül belefáradt a személye és politikája elleni
támadásokba, és távozott tisztségéből. Ezután még politizált
országgyűlési képviselőként, majd a főrendi ház tagjaként. 1871-től
haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, nagy sikerrel
fáradozott gróf Széchenyi István hagyatékának megmentésén. Megkapta a
Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet.
Kolumbusz Kristóf lehorgonyozott egy szigetcsoportnál, amelynek a „Tizenegyezer szűz” nevet adja.
A szigetek neve jelenleg: Amerikai Virgin-szigetek
Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója.
Csallóközben, Jedlik István néven született a
világhírű fizikaprofesszor. Az Ányos nevet a bencés rendben kapta,
miután 1817-ben Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan
Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így
1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták.
1925-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos
elméletet és találmányt dolgozott ki. Az ő nevéhez fűződik többek közt a
szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. 1831-től a
pozsonyi akadémián, 1840-től pedig a pesti egyetemen tanított, közben
foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent
Súlyos testek természettana című könyve is. Dinamóját 1859-ben
készítette el, élete hátralevő negyven évében pedig összesen mintegy 80
találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos
társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti
egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét.
Kapcsolódó hírek:
Marton Veronika: Magyarország első elárultatása – előadással egybekötött könyvbemutató “Hol rejtőznek a magyar táltosok?”
Magyarok Háza előadások a neten