Tünetek Az influenza cseppfertőzéssel terjed, de nem csak közvetlen rátüsszentéssel, hanem nyálkacseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján is. A betegség lappangási ideje 1-7 nap között változik, általában 1-4 nap.

Hirtelen kezdődő hőemelkedés vagy láz mellett (de akár anélkül is) hidegrázás, torokfájás, köhögés, nátha (orrdugulás, orrfolyás), izom- és ízületi fájdalom, fáradtság, gyengeség, fejfájás a legjellemzőbb tünet, de ezek mellett néha hányás, hasmenés is felléphet.

A gyermekek a tünetek kezdetétől számítva akár 7 napig is, illetve a tünetek fennállásáig fertőzőképesek! Ezért leghamarabb a láz elmúltát követő 1 nap múlva mehet közösségbe a gyermek. Az új H1N1 (pandémiás) influenza általában szövődmény nélkül, magától gyógyul, ám sajnos kiszámíthatatlan, hogy kinél alakul ki súlyos, akár halálos szövődmény.

A legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, pihenjen, kapjon lázcsillapítót és fogyasszon bőven folyadékot. Mivel az influenzát vírus okozza, antibiotikum nem segíti a gyógyulást! Antibiotikumot kizárólag akkor ír fel az orvos, ha a vírusfertőzést szövődményként bakteriális fertőzés követi. Az indok (tehát baktériumfertőzés) nélkül szedett antibiotikum súlyos károkat okozhat, mivel elősegíti a gyógyszernek ellenálló baktériumok kifejlődését! Így később, valódi baj esetén a gyermeknek már nem fognak hatni egyes gyógyszerek.

Fontos tudni, hogy a légúti betegségek tüneteinek enyhítésére ajánlott recept nélkül kapható, különböző fantázianévvel ellátott gyógyszerek alapjában paracetamolt tartalmaznak,

így előfordulhat, hogy tudatlanságból gyógyszer-túladagolást okoz a szülő, amennyiben egymás után többféle készítményt is ad a gyermeknek. Olvassa el a gyógyszer hatóanyagát, illetve kérjen tanácsot a gyógyszerésztől, elmondva, hogy eddig mit kapott a gyermek! Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Amennyiben a gyermek krónikus alapbetegségben szenved, és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmény (például néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés) lép fel, akkor hívj házi gyermekorvost, hiszen ő dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.

A krónikus alapbetegségük miatt orvos által rendszeresen ellenőrzött, gondozott személyek (tüdőbetegek, asztmások, továbbá szív-érrendszeri, vese- és májbetegek, anyagcsere-betegségben szenvedők, például cukorbetegek, immunrendszert érintő vagy rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők) súlyos lefolyású - akár kórházi ápolást is igénylő - megbetegedésnek vannak kitéve.

A kockázati csoportokba tartozók esetében a tünetek jelentkezését követő két napon belül megkezdett, vírusszaporodást gátló gyógyszeres kezelés a hatékony segítség.

Az alábbi szövődmények kialakulását figyelték meg a H1N1 influenzával kapcsolatban:

• Vírusos tüdőgyulladás, amelynél a tünetek gyorsan romlanak, a beteg gépi lélegeztetésre szorul. Ennél a szövődménynél a halálozási arány 30-60 százalék között van!
• Krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedőknél a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás igen gyorsan léphet fel, a tünetek kezdetétől számított 2-3. napon.
• Az influenza-vírusinfekció hajlamosít másodlagos bakteriális fertőzésre (Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus, Neisseria meningitidis).