Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szerdán az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.

A keresztények nagyböjt bűnbánati időszakában Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon - illetve nagyböjt első vasárnapján - keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. (A vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak). A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. A 11. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a 13. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.

HÍR 24

...................................................................................................................

Nagyböjti idő

Hamvazószerda a nagyböjti idő kezdete.

A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.

A mai naptól kezdve a nagyböjti időben 40 napon át készülünk a húsvét ünnepére. A bűnbánattartás időszaka ez számunkra, amely lehetőséget ad, hogy Istennel való kapcsolatunkat rendezzük. Az Egyház három dolgot ajánl a nagyböjtre: az imádságot, a böjtölést és az adakozást, amit alamizsnálkodásnak is nevezünk.
A mai evangéliumban éppen erről a három cselekedetről tanít Jézus. A közös vonás ezekben a tettekben, hogy nem az emberek szemében szeretnénk jónak látszani általuk és nem is magunk dicsőségét keressük, hanem egyedül Isten kedvében szeretnénk járni. E gondolat legyen első nagyböjti útravalónk. Emellett fontos azt is látnunk, hogy mindhárom ajánlott cselekedet vallásos cselekedet, s ezt a böjtöléssel és az adakozással kapcsolatban külön is hangsúlyoznunk kell. Ez a második intelem a nagyböjtre. Hiszen sokan fogyókúráznak, koplalnak vagy diétáznak, de ez még nem böjtölés. A böjt estében Isten kedvéért mondok le valamiről, hogy fegyelmezzem önmagam és jobban tudjak figyelni Istenre. Sokan vannak, akik szeretnek adakozni, de ezt csupán azért teszik, hogy leírhassák az adóból, igénybe vehessenek valamilyen kedvezményt vagy szerepeljenek a televízió adakozós műsorában. Ez a fajta adakozás tehát nem kifejezetten vallásos cselekedet, még akkor sem, ha valóban segít a rászorulókon. Az alamizsnálkodás esetében Jézust látom a szegény és rászoruló ember személyében és Őneki nyújtok segítséget, tehát itt is a vallási szempont érvényesül.
Harmadik útravalónk pedig az legyen a nagyböjt idejére, hogy vallásos
gyakorlatainkkal sose hivalkodjunk. A jócselekedeteket, az adakozást, az
imádságot ne az emberek szeme láttára tegyük, hanem próbáljuk meg
titokban, hogy egyedül Isten lásson minket!

A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis húst nem eszünk, csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól.

A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak hanem, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.

Szent Ágoston kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb ételeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása.

SZENT ISTVÁN TÁRSULAT