Hódok tanyáznak nemrégtől a Marcal gyirmóti szakaszán. Jelenlétüket szinte naponta jelzik új nyomok, ezért úgy tűnik, a rágcsálók a közelmúltban megsebzett folyóban is megtelepednek.

Egy horgász értesítette a közelmúltban Peimli Piroskát, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet tájegységvezetőjét arról, hogy jellegzetes rágásnyomokat észlelt néhány Marcal-parti fűzfán Gyirmót közelében.

– Pár éve már a Rábán, Bodonhely és Árpás környékén bukkantak fel, így várható volt, hogy a tíz évvel ezelőtt a Hanságba visszatelepített hódok továbbterjeszkedve a Marcalon is megjelennek – említette a tájegységvezető, majd hozzátette: – Ez nem azt jelenti, hogy az iszapkatasztrófa után teljesen rendbe jött a folyó vize, azt viszont igen, hogy jelenlegi minősége kedvező életteret jelent a hódok számára. Mivel szinte napról napra új rágásokat találunk, majdnem biztos, hogy itt akarnak letelepedni, és lehet, hogy már valahol kotorékuk is van. A fognyomokból ítélve kifejlett példányok lehetnek.

Peimli Piroska tájegységvezető szerint a szinte naponta található friss rágásnyomok jelzik a hódok jelenlétét a Marcalban. Fotó: B. A.

Peimli Piroska elmondta, hogy évekkel ezelőtt a Pannonhalmi és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet gönyűi találkozásánál, az Erebe-szigeteknél is megjelent egy hódcsalád, illetve a nagyszentjánosi vízműnél és Mezőörsön, a Bakony-érnél is észleltek hódnyomokat. Az idei nagy esőzésekkor pedig Rédéről jelezték a tájegységvezetőnek, hogy egy még szopós kishódot mosott el anyjától a víz. Elhozta a győri állatkertbe, de sajnos nem sikerült életben tartani.

– A közhiedelemmel ellentétben az európai hódok nem építenek várat. A jellegzetes homokórarágással azért döntenek ki fákat, hogy táplálékhoz, az ágakon lévő rügyekhez, hajtásokhoz jussanak. Néhány napja erről tanúskodnak a Marcal-parti füzek is – említette végül Peimli Piroska.

Címkék: hódok