Szeretettel köszöntöm a Mezőörs klub közösségi oldalán!
Csatlakozzon Ön is hozzánk! és máris hozzáférhet, hozzászólhat a tartalmakhoz, beszélgethet a többiekkel, feltölthet, fórumozhat, blogolhat, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mezőörs klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntöm a Mezőörs klub közösségi oldalán!
Csatlakozzon Ön is hozzánk! és máris hozzáférhet, hozzászólhat a tartalmakhoz, beszélgethet a többiekkel, feltölthet, fórumozhat, blogolhat, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mezőörs klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntöm a Mezőörs klub közösségi oldalán!
Csatlakozzon Ön is hozzánk! és máris hozzáférhet, hozzászólhat a tartalmakhoz, beszélgethet a többiekkel, feltölthet, fórumozhat, blogolhat, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mezőörs klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntöm a Mezőörs klub közösségi oldalán!
Csatlakozzon Ön is hozzánk! és máris hozzáférhet, hozzászólhat a tartalmakhoz, beszélgethet a többiekkel, feltölthet, fórumozhat, blogolhat, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mezőörs klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szokások, népszokások
A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik
a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás,
a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez.
E népszokások nagyrészt nem épülnek be
a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem
azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi
szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelôzô
farsangi idôszak mulatságai a tél legyôzését,
a tavasz megérkezését ünneplik.
Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképezô
szalmabábu elpusztítása, elégetése
vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken
a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat
teszi színesebbé. A mulatságok és a böjti
idôszak találkozásának jellegzetes népi
játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és
a böjt tréfás háborúsága volt.
A húshagyókeddi (farsang utolsó napja) játék
szereplôi szalmabábok, s a legyôzött Ciberét
végigvitték a falun, elégették, vízbe
vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén,
hogy elûzzék a betegséget, az éhséget.
A böjt alatt régen fôleg kenyeret, száraz növényi
étkeket ettek. A hosszú böjti idôszakot kisebb
ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a
közbeesô vasárnapoknak nevük volt: a másodiké
gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap,
a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti
ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen
a napon a zöldág-hordás, más néven villôzés:
a termékenységet segítô eljárás.
Az ággal megütögették a fiatal lányokat,
menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és
a “pogány” szokások ötvözetét
mutatja. A virágvasárnapot megelôzô szombaton
a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap
a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító
szerepe van. A moldvai csángók fûzfa sípot
fújnak,
habajgatnak, ezzel “keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos
határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket
ûzik el.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat
követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön
a Rómába ment harangokat a fiúk kereplôkkel
helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet,
parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés
is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképezô
bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán
kezdôdött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban
megszentelik az elôzô évi barka hamuját, megkenik
vele a hívôk homlokát, elhárítva a bajokat.
Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy
vajjal fôztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz
növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak
az egyház böjti elôírásai, nem követelik
meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre,
nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét
virágvasárnappal kezdôdik, melynek napjai Jézus
jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a
bevonulás napján az emberek pálmaágakkal,
hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal
mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó
vacsora és a tanítványok lábának megmosása
(a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás
volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát
megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban
e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok
elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek.
A harangok útjának célja, hogy lássák
a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások
gyûjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek,
amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja -
gyászünnep. Az emberek a helységek szélén
lévô kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak
az egyes stációkat jelölô kápolnáknál,
mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját.
A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötôdnek. Ilyen Mária-siralom
az egyik legrégebbi nyelvemlékünk:
“Világ világa, virágnak virága. Keserûen
kínzatul, Vas szegekkel veretül.”
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak.
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti
körmenetek, a templomokban az új tûz gyújtása,
mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt
adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás
közel van. Este “visszajönnek” a harangok is Rómából.
Nagypénteken a víz mágikus ereje lép elôtérbe.
Ismert mondóka: “Nagypénteken mossa a holló
a fiát, ez a világ kígyót, békát
rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik
meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek,
s mely bajelûzô szereppel bírt. Friss folyóvíz
kellett hozzá, s a következô mondóka: “Az
én vizem folyjon el, az én szeplôm múljon el!”
E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából
készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan
vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megôriznek
a következô nagypénzekig, vagy odaadják az elsô
koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti
kalács, melyet fôleg az utcai árusoktól veszik.
A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat
nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal
díszítik fel. Ez a nap a másik ôselem, a tûz
ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik,
melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképezô
húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg.
Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy
legalább kalapot, kesztyût.
A feltámadás napja húsvétvasárnap.
Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas
hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik
- egyik szerint a felkelô nap Krisztus feltámadásának
bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel,
megláthatja benne a Krisztust jelképezô bárányt
a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása
sok országban e napon történik, nálunk a hétfôi
locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már
szombat este, a böjt lezárásával megkezdik.
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.
E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján német területeken,
nálunk pedig Kecskemét környékén szokás
volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy
Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezetô
úton találkozott, kimentek a város határán
álló kápolnához és vidám mulatságot
ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság
napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevetô
hétfônek is hívják, mert e nap a locsolás
napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz,
s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz
vitték, s megfürdették. A locsolás, az ôsi
termékenységvarázsló és megtisztuló
rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje
a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.
A mondai magyarázat szerint Jézus sírját ôrzô
katonák vízzel öntötték le a feltámadást
felfedezô, ujjongó asszonyokat, így akarták
elhallgattatni ôket. A locsolás ma is elterjedt szokás,
kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel
locsolnak a fiúk, férfiak.A húsvéti népszokások
sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja.
A lányok komatálat készítenek, elküldik
egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti
tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök
barátságot kötnek, s ettôl kezdve komának
szólítják és magázzák egymást
egész életükben.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!