„Évente egyszer mindenki nézesse meg a vérképét, még akkor is, ha nincs semmilyen egészségügyi gondja. Jó lenne, ha hozzászoknánk ezekhez a rendszeres ellenőrzésekhez, s nem csak panasz esetén kérnénk a vizsgálatot” – szögezi le Ráthonyi Emese belgyógyász, háziorvos. Majd folytatja: vannak persze esetek, amikor azonnali ellenőrzésre van szükség. Ilyen – például – a véres széklet, vagy köpet, az ok nélküli gyengeség, illetve olyan panaszok jelentkezése, amikor a fizikális vizsgálat és a látható tünetek nem elégségesek ahhoz, hogy kiderüljön, milyen betegséggel állunk szemben. De nagyon fontosak a laborértékek akkor is, ha olyan, addig nem szedett gyógyszert írunk fel a betegnek, ami csak jó vese- vagy májfunkció esetén alkalmazható – sorolja a vérvétel néhány okát a szakember.

Vérvétel után. Mi derül ki?

A vérvétel általában csak apró kellemetlenséggel jár, a legritkább esetben lehet szövődménye. Arra azonban fel kell hívni a beteg figyelmét, hogy pár percig szorítsa rá a gézlapot a szúrás helyére: így nem keletkezik hematóma – kék folt – a karon. Precizitás, pontosság és ellenőrizhetőség jellemző a laboratóriumi tesztekre, amelyekre úgynevezett referenciatartományt határoznak meg, s a kapott értékek csak ezzel összevetve határozhatók meg. Ahogy szakértőnk mondja, ez a tartomány néha laboratóriumonként eltérő, ezért minden laboratórium – beteg leletei mellett – jelzi a normál (-tól-ig) értéket. Ez is oka lehet annak, hogy a kórházak általában nem fogadják el a hozott vérképet, de – ahogy Ráthonyi doktornő megjegyzi – tapasztalatai szerint az is közrejátszhat egy ismételt kórházi laborvizsgálat elvégzésében, hogy egyszerűbb a belső rendszerből beemelni a leletek közé a kapott eredményeket, mint begépelni a máshonnan kapottat.

A mennyiségi, azaz kvantitatív vérkép – ezt nevezik kisrutinnak – során a vérben lévő alakos elemek – vörösvértestek és fehérvérsejtek, vérlemezkék vagy trombociták – abszolút számát határozzák meg. Ennek alapján következtetni lehet az esetleges vérszegénységre, gyulladásos betegségek jelenlétére, illetve a vérképzőszervek elváltozására is. Ha azonban azt szeretnénk megtudni, hogy a fehérvérsejtek típusai, azaz a granulociták, a monociták és limfociták százalékosan hogyan oszlanak meg – az arányok változása ugyanis betegségekre utal –, akkor azt a minőségi – kvalitatív – vérkép segítségével lehet meghatározni. Attól függően, hogy milyen típusú sejtből van több, következtetni lehet a szervezetben lévő gyulladásos, kóros folyamatok jellegére. Így többek között megállapítható, hogy bakteriális vagy vírusos, esetleg gombás fertőzés gyanítható, akut vagy krónikus lefolyású betegség áll fenn. A vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek – leukémia, limfóma – is kiderülhetnek belőle.

Egyszerű, de annál fontosabb vizsgálati lehet a vörösvérsejt-süllyedés, aminek a meghatározása úgy történik, hogy „a levett vérből egy vékony csőbe vért szívnak fel. Egy óra elteltével le lehet olvasni, mennyit süllyedt a vér, s ha mértéke emelkedettebb, mindenképpen további vizsgálatokra van szükség. A normál érték egyébként nőknél 20 mm/h alatt, férfiaknál 15 mm/h alatt van. Nem specifikus vizsgálat, mégis jó szolgálatot tehet, mert a magas süllyedési érték leggyakrabban gyulladásos állapotot jelez, esetleg rosszindulatú daganat vagy vashiányos vérszegélység jelenlétére utalhat” – sorolja a belgyógyász.

Általában minden laboratóriumi vizsgálatot reggel, éhgyomorra kell elvégeztetni. Ha erre nincs mód, akkor a vérvétel előtt legalább 4 órával már ne együnk, és ne igyunk semmit. Az eredmények kortól és nemtől is függenek, és az is befolyásolhatja az értékeket, hogy a vizsgált személynek van-e valamilyen alapbetegsége. „Ezért is fontos, hogy ne kezdjük el otthon bogarászni a leletünket, hiszen az értékeket csak összességében szabad értelmezni. Például egy kisebb eltérés egy egészséges embernél már figyelmeztető jel lehet, míg ugyanez más esetben esetleg nem olyan nagy baj” – hívja fel a figyelmet szakértőnk, aki még azt is hozzáteszi, hogy néha álpozitív vagy álnegatív eredmények is előfordulhatnak. Ezért, ha bármilyen kétség merül fel az orvosban, hogy helyes-e az eredmény, azt a vizsgálatot meg kell ismételni.  

• vérvétel, laborvizsgálatok, vérkép, laborvizsgálati eredmények, laboratóriumi tesztek, vörösvérsejt-süllyedés, kisrutin, nagyrutin