RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS
A magánnyugdíjpénztári tagság és a Pénztár további működését érintő CLIV. számú törvényről, valamint a törvény végrehajtására megjelent 297/2010 (XII.23.) számú Kormányrendeltről

(Frissítve: 2010. december 28.)

Az Országgyűlés 2010. december 13-án elfogadta és december 22-én kihirdetésre került a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló CLIV számú törvény. (A törvény teljes szövegét, a törvény által módosított magánnyugdíjpénztári törvény 2011. január 1-től hatályos verzióját, valamint a végrehajtás egyes szabályait tartalmazó Kormányrendeletet szíves tájékoztatásul itt közöljük). A tájékoztatóban idézőjelben szereplő részek a Kormányrendelet szövegrészletei.

A törvény 2011. január 31-ig megteremti minden nyugdíjpénztár tagnak a lehetőséget, hogy nyilatkozzon az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél a magánnyugdíjpénztári tagsági viszonya fenntartásáról, függetlenül attól, hogy pályakezdőként, tehát kötelezően, vagy önkéntesen lett pénztártag.

A legfontosabb tudnivalók a következők:

Létrejön a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, öt tagú irányító testülettel. Működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat Kormányrendelet rögzíti majd. Az Alapnak kell majd átadni a magánnyugdíjpénztárakból befolyt összegeket. Az Alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) lesz, működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A magánnyugdíjpénztárakat továbbra is a PSZÁF felügyeli.

A pénztári hozamgarancia ugyan megmarad, de ezt csak a Pénztárak Garancia Alapja garantálja, az Alap mögött korábban meglévő állami garancia (központi költségvetés által) megszűnik. A Garancia Alap meglévő forrásainak arányos részét a TB-be visszalépők átviszik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba.

I. A továbbra is MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁGOT VÁLASZTÓKRA a következők vonatkoznak:

• személyesen nyilatkozatot kell tenniük 2011. január 31-ig azoknak, akik magánnyugdíjpénztári tagok kívánnak maradni a jövőben is. A nyilatkozatot bármelyik nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, vagy Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, vagy az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnál lehet megtenni. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a nevet, lakhelyet, a társadalombiztosítási azonosítót, illetve a magánpénztár nevét. A nyilatkozatot a tagnak öt napon belül a foglalkoztatónak is meg kell küldenie.
• Jogszabály nem írja elő, de a későbbi egyeztetések szempontjából megkönnyítené a Pénztár helyzetét, ha a maradásról már nyilatkozottak a Pénztár részére is megküldenék a nyilatkozat másolatát, vagy elfaxolnák. (06 1 268-84-16) Akinek van lehetősége a beszkennelt nyilatkozatot elküldheti a maradok@mkbnyp.hu e-mail címre is.
• A tartósan külföldön tartózkodók a nyilatkozatot a külképviseleteken is megtehetik;
• Mozgásukban korlátozottak 2011. január 21-ig írásban kérhetik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a helyszíni nyilatkozattételi lehetőséget.

Akik pénztártagok maradnak, azok esetében

• 2011. december 1. napját követően a 10%-os nyugdíjjárulék a pénztártag magánnyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra;
• a 2010. október 1. -2011. november 30. közötti időszak (amikor a tagdíj a TB-be kerül befizetésre) alapján a TB szolgálati időszak úgy lesz megállapítva, mintha a 14 hónap alatt csak a TB-ben lett volna tagsági jogviszony, azaz a tagdíj kiesés nem készpénzben, hanem magasabb nyugdíjjal lesz kompenzálva.
• a pénztártag szolgálati ideje 2011. 12. 01. után a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem gyarapodik, és az ezt követően szerzett keresetük, jövedelmük a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. A pénztártagok ugyanakkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosultak maradnak.
  (Azért ettől az időponttól, mert 2011 decemberéig, 14 hónapon át az összes nyugdíjjárulék az államé, azé is, aki végül magánnyugdíjpénztári tag marad, tehát erre az időszakra mindenki teljes értékű állami nyugdíjjogosultságot szerez.)
• A magánnyugdíjpénztárak 2011 januárjától működésre legfeljebb a befizetések 0,9 százalékát költhetik, a vagyonkezelés díj 0,2 százalék lehet.

II. Az állami nyugdíjrendszerbe VISSZALÉPŐKRE a következők vonatkoznak:

• A visszalépéssel kapcsolatban nem kell semmilyen nyilatkozatot adniuk.
• A tag magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1. napjával megszűnik és automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.
• A visszalépéssel a személy lemond a magánpénztárban eddig felhalmozott vagyonáról és a jövőben csak a TB-ből kap majd nyugdíjat az eddigi magánpénztári időszakára is, a nyugdíjba vonuláskor aktuális nyugdíjszabályozás szerint.
• A hozamból az inflációt meghaladó rész (reálhozam) és a tagdíj-kiegészítés (továbbiakban együtt felvehető rész) az állami rendszerbe történő visszalépés esetén három féle módon vehető igénybe:
  1. a tag egy összegben adómentesen felveheti a pénztártól;
  2. átutaltathatja önkénes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára. Az átutalt összeg nem csak teljes adómentességet élvez, hanem a személy az átutalt összeg 20%-át, de maximum 300 ezer Ft-ot visszaigényelhet az szja-jából az önkéntes nyugdíjpénztárába, a 2011. évről adott bevallásában (2012. évben). A visszaigényléshez az önkéntes nyugdíjpénztár ad adóigazolást (2012. 02. 15-ig), a visszaigénylésnél az SZJA tv 44/A-44/C §-ai a mérvadóak;
  3. kéri a TB-ben létrejövő egyéni számláján annak jóváírását.
• A felvehető részről szóló döntéséről a tagnak írásban kell tájékoztatnia a pénztárát, lehetőleg 2011. február 28-ig. Az MKB Nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágának TB-be visszalépő tagjai nyilatkozatot leadhatják az MKB fiókokban, megküldhetik írásban a Pénztárnak.
• Az írásos rendelkezéshez államilag előírt formanyomtatvány nincs. Jelenleg több olyan szakmai kérdésben kérjük az illetékesek állásfoglalását, ami egy pénztárunk által szerkesztett nyilatkozat pontos elkészítéséhez szükséges, így jelenleg nyomtatványt a rendelkezéshez nem áll módunkban biztosítani,
• A kormányrendelet a rendelkezés tartalmáról a következőket fogalmazza meg:"6. § (2) Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét."
• Ha a TB-be visszalépő tag nem rendelkezik írásban a Pénztárnak 2011. 02. 28-ig, akkor: "6.§ (3) ... a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről."
• "6.§ (4) Ha a volt tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár - a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át."

A tagi kifizetések (reálhozam, tagdíj kiegészítés) várható ütemezésére a kormányrendelet előírásokat tartalmaz, azok alapján a következők várhatók, feltüntetve a kötelező előírásokat:

• A Pénztárat a rendelet szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság legkésőbb 2011. 03. 01-ig tájékoztatja a Pénztárban továbbra is tagnak maradó tagokról. Ez alapján tudja a Pénztár megállapítani, hogy kik azok a személyek (volt tagjaik), akik nem maradtak pénztártagok, hanem visszaléptek a TB-be.

• a Pénztár az előbbi ONYF értesítést követően "3. § (1) ...legkésőbb 45 napon belül
  a) megállapítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagjainak számát, és
  b) a visszaléptetés végrehajtására ütemtervet készít."

• "3. § (2) Az ... ütemtervnek tartalmaznia kell a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek történő eszközátadás ütemezését is. A magánnyugdíjpénztár az ütemtervét - az elkészítését követő 3 napon belül - jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A magánnyugdíjpénztár a visszaléptetést a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv alapján folytatja le."

• "3. § (3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő taggal való elszámolás fordulónapja azon hónap utolsó napja, amikor az elszámolás az ütemterv alapján megtörténik."

• Az előbbiek alapján a Pénztár legkésőbb 2011. 04. 15-ig készít ütemtervet a Tb-be történő visszalépések elszámolására, a PSZÁF által jóváhagyott ütemterv szerint a tagokkal kapcsolatban elkészíti az elszámolásokat, majd a tagok részére az elszámolást követően 30 napon belül megküldi az elszámolásukat, számlaértesítőjüket, valamint a tagi visszafizetéseket teljesíti.

• Pénztárunknak érdeke, hogy a vonatkozó törvényekben, Kormányrendeletben rögzített feladatokat szabályszerűen és a lehető leggyorsabban végrehajtsa. A tagi kifizetések számbavételénél, számításánál jelenleg még értelmezési problémái vannak a pénztáraknak. Ennek eldöntése fontos, mert az elszámolás során a Pénztárnak kötelessége a jogszabályok tévedésmentes alkalmazása, sem a tagnak, sem az Államnak nem okozhat a Pénztár kárt. A tagi elszámolások elkészítéséig a Pénztárak a felmerült problémákat tisztázni fogják és a PSZÁF útmutatása alapján fognak eljárni.

Fontos: mint az előbbiek szerint látható a felvehető rész kifizetése nem most történik, hanem a PSZÁF által jóváhagyott ütemterv szerint, várhatóan 2011. április közepétől. Az egyértelmű: a tagsági jogviszony 2011. március 1-jével szűnik meg, előtte biztosan nem indítható a kifizetés).
A felvehető részből a tagi kiegészítés már most is jól meghatározható, de a reálhozam nem. Mindenekelőtt tudni kell, a reálhozam nem egyenlő az eddig publikált (nominális nettó) hozammal, ennél (az infláció mértékével) kisebb összeg, és folyamatosan változik. Végső mértéke csak az elszámolás napjával lesz meghatározható. (Jelenleg még a számítási metodika sem teljesen egyértelmű számunkra, s a reálhozamot a pénz- és tőkepiaci folyamatok az utolsó napokban is jelentősen módosíthatják.)

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok állami nyugdíjrendszerbe érkező befizetéseit nem lehet majd direkt módon örökölni. A törvény bevezeti az özvegyi járadék fogalmát, ennek kiszámítását egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák majd. Az özvegyi járadékot csak az özvegyi nyugdíjra jogosult - mint az elhunyt biztosított különös jogutódja - jogosult. A törvény szerint a kettő közül csak az egyiket, a magasabbat kapja az örökös.

Mindezek alapján javasoljuk tagjainknak, hogy valamennyi körülmény - beleértve természetesen egyéni élethelyzetük - mérlegelésével hozzanak csak döntést pénztári tagságukról.

A törvény kapcsán ismételten megerősítjük a következőket:

• a tagjainktól eddig befolyt tagdíjakat és az eddig keletkezett hozamokat a jogszabályoknak megfelelően kezeljük, tartjuk nyilván tagjaink egyéni számláján ezt követően is; 
• a jóváírt összegek továbbra is tagjaink egyéni számláin gyarapodnak hozamokkal, függetlenül attól, hogy 2011. 12. 31-ig nem kerül sor tagdíj befizetésre. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék; 
• valamennyi tagunk egyéni számlája biztonságban van, az egyéni számlák összességét kitevő tagi vagyon a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő összetételű értékpapírokban van, az értékpapírok pedig ugyancsak a jogszabályoknak megfelelően eddig is és a továbbiakban is a letétkezelőnk (OTP Bank Nyrt) felelős őrzésében vannak; 
• a pénztártag egyéni számlája - a nyugdíjazás előtt bekövetkező halál esetén - a jogszabályok alapján továbbra is örökölhető; 
• a Pénztár rendelkezik olyan nagyságú működési tartalékkal, mely a 2011. végéig kieső működési bevétele ellenére a működés folyamatosságát teljes mértékben garantálja.

Végezetül ismételten megerősítjük, hogy a magánnyugdíjpénztári változások nem érintik sem az önkéntes nyugdíjpénztári, sem az önkéntes egészségpénztári rendszert. A magánnyugdíjpénztári rendszer módosítása éppen arra hívja fel mindenki figyelmét, hogy nincs alternatívája az öngondoskodásnak. Mindenkinek saját anyagi lehetőségeinek függvényében célszerű előtakarékoskodnia. Ennek egyik legkedvezőbb formája az önkéntes nyugdíjpénztár és az önkéntes egészségpénztár.

III. Öngondoskodás önkéntes nyugdíjpénztárral

A Kormány határozatban is megerősítette, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert fenn kívánja tartani és támogatni fogja. A jövőbeni nyugdíjak kiegészítésére továbbra is kiemelkedően jó és szükséges megoldás az önkéntes nyugdíjpénztári tagság. Minél korábban, akár kisebb összegekkel, kezdi el az öngondoskodást, annál nagyobb biztonságot szerezhet. Ha most vissza is lép az állami TB rendszerbe, javasoljuk, hogy reálhozamát és tagdíj kiegészítését utalja önkéntes nyugdíjpénztárába, hiszen azt az állam a fentiekben is leírt adókedvezménnyel támogatja.

Amennyiben még nem tag, engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágát, amelynek hosszú távú, alacsony kockázatú, konzervatív befektetései révén és válaszható portfóliós rendszerének köszönhetően biztosítja az időskor anyagi biztonságát és a megszokott életszínvonal megőrzését. (Az MKB Nyugdíjpénztár adószáma: 18079409-2-41, belépési nyilatkozat itt is letölthető. )

---