Mezőörs történeti - etimológiai és szerkezeti vizsgálata

Mezőörs község neve a mező és az örs szavakból tevődik össze. A mező jelentése szabad tér, sík terület, szántóföld, falusi birtok, paraszti majorság, legelő, rét, fű, zöld vetés. Származékszó; mez- alapszava ősi örökség az ugor korból. Az ugor alapalak mecs, mess , az eredeti jelentése ruhát ölt. A magyar szó végződése igenévképző, tulajdonképpeni jelentése (fűvel) fedett öltő (föld). A főnévi jelentése tapadás eredménye: egyrészt az a földterület, amely növényi takaróba szokott öltözni, másrészt az a növényzet, amelyet a föld magára szokott ölteni. Az őrs jelentése katonai őrhely, megfigyelt terület, őrség, fegyveres alakulatok meghatározott rend szerint biztosítási feladattal ellátott raj vagy szakasz nagyságú alapegység, rendőrség ill. határőrség legkisebb alegysége.Nyelvújítási alkotás. Örs vezér nevének, illetőleg az ezt több helyen tovább örökítő Örs helynévnek önkényes közszói alkalmazásával keletkezett. E helynevekbe az őr szót érezték bele, innen a szó hosszú ő-je, s ez a felfogás irányította a szó jelentéseinek alakulását is.
 

Mezőörs története

Mezőörs község Győr városától 24 km-re, Pannonhalma városától 12 km- re fekszik. A falut átszeli a Győrt Székesfehérvárral összekötő főút. Ez az út alapjaiban már a rómaiak által megépített országút (hadiút), mely hazánk történelmi viharaiban a háborúk felvonulási területe volt. A község belterületét Győr felől a Hideg-ér, Kisbér felől a Bakony-ér határolja. A Bakony ér, - amelyet eredetileg "Füzegnek" neveztek - még az 1700-as évek közepén is járhatatlan mocsárrá változtatta a község déli felén fekvő részeket. Némelyek honfoglalás kori településnek tartják, mely nevét Geur szállás végőrállomásáról nyerte, és a többi Örstől való megkülönböztetésül vette fel a Mező jelzőt. Még a múlt század közepén láthatók voltak a község keleti és nyugati oldalán húzódó "gyűrűk" sáncai, melyeket tagosításkor betemettek. Határa már a rómaiak korában is lakott volt, amit különösen az un. Börcze-dombon talált római emlékek bizonyítanak. 1252-ben Villa Jrus és Vrs alakban bukkan fel. I. Endre alatt vára is említve van, melynek azonban ma már nyoma sincsen. Mezőörs falu első említése Örs néven 1254-ben történt. 1257-ben Jurkó királyi embert jegyzik uraként.

Nagy Lajos idejében az örsi barátok és Jenslin pozsonyi bíró szerepelnek uraiként. A helyi hagyomány azt tartja, hogy a Börcze-dombon volt a "vörös barátoknak" ("templomos lovagoknak") temploma és kolostora. I. Szent István király egyházszervező munkája eredményeként a falu azzal büszkélkedhet, hogy plébániáját az Árpád-házi királyok alatt alapították.

A község a tatárjárás (1241-1242) alatt valószínűleg elpusztult, de a veszély elmúltával lakói visszaszivárogtak, és új településnek vetették meg alapjait. 1332-ben Örs-Moson néven említik az oklevelek Mezőörsöt, ami arra mutat, hogy a mosoni vár tartozéka volt.

A török hódítás (1543 után) sem kerülte el a községet. A rabló portyázások miatt sokan Győrbe menekültek. 1069-ben a községi rovatkönyv tanúsága szerint a tatai vár tartozéka volt, és a török dúlás elnéptelenedése miatt a Győr-Komárom-Tata közötti vidéket Pusztai járásnak nevezték. A török uralom alatt és az azt követő időkben Mezőörs földesurai gyakran váltogatták egymást. Majd az 1700-as évek táján az ősi birtokot Eszterházy nádor vette meg . A korabeli feljegyzések szerint a reformáció községünkben is éreztette hatását. 1648-ban az őrségi katolikus templom helyén épült fel a református templom. 1688-ban a falu teljesen kihalt. Majd az 1700-as években a házak száma 210-nél több, lakosainak száma1600-1700 fő. 1900-ban a lélekszáma 1652 fő.