Mezőörs klub  

Orbánon bukott 2300 munkahely?

Minden jel szerint nem kis szerepe volt a magyar kormányfőnek abban, hogy a Nokia Komáromban elbocsátotta 2300 munkatársát. Mindenesetre úgy tűnik, hogy Orbán Viktor megakadályozhatta volna a fájdalmas leépítést, ha hajlandó találkozni a finn világcég helsinki központjának első emberével, aki hiába próbált találkozót kezdeményezni a kormányfővel a komáromi munkahelyek megőrzése érdekében, és akivel nem jött össze a találkozás Helsinkiben sem, bár a kormányfőnek meghívás volt a finn kormánytól.

Orbán Viktor megakadályozhatta volna 2300 ember elbocsátását a Nokia komáromi üzeméből. Ez azokból az információkból következik, amelyeket a Népszava kapott megbízható forrásokból. A finnországi Nokia központ első embere ugyanis jó ideje kereste a kapcsolatot a magyar kormányfővel, hogy egy olyan megoldásról tárgyaljon a miniszterelnökkel, amellyel elkerülhető lett volna a fájdalmasan nagy létszámleépítés Komáromban. Informátoraink arról is beszéltek, hogy a Nokia-vezér a cég bérköltségekkel kapcsolatos problémáiról, a létszám megtartásának kérdéséről szeretett volna egyeztetni Orbánnal. A kormányfő azonban a gazdasági vezető számtalan kísérlete ellenére nem talált időt a találkozásra a világcég első emberével, aki a találkozás érdekében Magyarországra is eljött.

Ráadásul azok a reményei sem teljesültek a finn óriáscég vezetőjének, hogy esetleg Finnországban tud egyeztetni a kormányfővel, mivel Orbán Viktor, aki érvényes finnországi meghívással rendelkezett, sőt már a látogatás időpontot is egyeztették, váratlanul lemondta helsinki útját, mégpedig fontos magyar belpolitikai eseményekre hivatkozva. Ezeknek az információknak a fényében arra lehet következtetni, hogy a magyar kormányfő február 7-i évértékelő beszédében, amikor a legjobb magyarországi befektetők és a legtöbb munkahelyet teremtő cégek között megemlítette a finn Nokiát, már tisztában lehetett a cég létszám leépítési tervével Komáromban. Így tehát - ellentétben azzal, ahogyan az elhangzottakat a sajtó akkor értelmezte - Orbán Viktor egyáltalán nem azért említette meg a munkahelyteremtők között a finn céget, mert nem tudott a tervezett elbocsátásokról, hanem - éppen ellenkezőleg -, mintegy provokálta a Nokia vezérét. Nem teljesen világos milyen szándékkal, de az eredmény az lett, hogy másnap a cég bejelentette 2300 ember elbocsátását.

Orbán Viktor viselkedése cáfolja a kormányfő korábbi szavait arról, hogy - miként a Népszabadság idézte - a magyar érdekek védelmében "elmegy a falig, vagy megkerüli azt". Mindezt állítólag a Brüsszellel folytatott vitákkal kapcsoltban jelentette ki. Most azonban azt láttuk, hogy a kormányfő nemhogy a falig nem ment el, de arra sem volt hajlandó, hogy a magyar munkavállalók érdekében legalább Helsinkiig elrepüljön, vagy még ennél is kevesebbet tegyen, és idehaza fogadja az ország egyik legnagyobb külföldi befektetőjét, hogy megoldást találjon ezrek munkahelyének megvédésére.

A kormányfő felelőtlen magatartása annak tükrében is érthetetlen, hogy olyan cég vezetőjét kezelte méltatlan módon, amely nem csak nagy munkaadó, de hatalmas értéket előállító vállalatot vezet, egy olyan céget, amely 2010-ben a harmadik legmagasabb árbevétellel rendelkező vállalat volt Magyarországon, adózás utáni eredményét tekintve pedig a 14. legnagyobb. A Gazdaság.hu portál a Nokia 2010-es beszámolója alapján kiszámolta , hogy mekkora összeg folyt be az államkasszába a komáromi gyárból. Az Opten adatai szerint a Nokia Komárom Kft. tavaly leadott eredmény kimutatása szerint több mint 3,6 milliárd eurós, azaz a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1044 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, míg az adózás előtti eredménye közel 129,9 millió euróra (37,6 milliárd forintra) rúgott. Ez után 18,7 millió euró (5,3 milliárd forint) társasági adót fizetett be a költségvetésbe. A lap számításai szerint társasági adóban 2,38 milliárd forint, a bérekhez kapcsolódó járulékokban pedig 2 milliárd forint, azaz összesen közel 4,4 milliárdos kiesést kell elkönyvelnie el a költségvetésnek.

Nyilván a komáromiakat különösen megdöbbentheti a kormányfő viselkedése, hiszen a Nokia volt Komárom egyik legnagyobb adózója, ezért a leépítés a város bevételeit is érinti, bár a befizetett iparűzési adó az elmúlt években csökkent. 2009-ben 4,4 milliárd, 2010-ben 3,6 milliárd, míg tavaly mindössze 2,2 milliárd forint helyi adót könyvelhettek el - közölte a polgármester.

A miniszterelnök felelőtlen viselkedése azért is érthetetlen, mivel a Nokia a komáromi leépítés ellenére további fejlesztéseket tervez Budapesten a Siemens társaságában. A magyar fővárosban 1998 óta működik a Nokia Siemens Networks. Magyarországi munkatársainak több mint fele a K+F területén dolgozik, és a nemzetközi csapat tagjaként olyan megoldások, szoftverek, alkalmazások fejlesztésével foglalkozik, melyek napjaink és a jövő telekommunikációs hálózatainak alapjait jelentik. 2010 szeptemberében jelentették be, hogy tovább erősítik magyarországi jelenlétüket és a cég a budapesti kutató-fejlesztő központ új részeként globális kompetenciaközpontot hoz létre vasúti kommunikációs megoldások fejlesztésére. Az új K+F centrum a 2007-ben a Nokia és a Siemens hálózati üzletágának összeolvasztásával létrejött vállalat vasúti közlekedésben érdekelt ügyfeleit szolgálja ki világszinten. A Nokia Siemens Networks Magyarországon az ügyfelei között tudhatja az összes jelentős helyi vezetékes, mobiltelefon- és internetszolgáltatót, valamint kábeltévé-társaságot, a cég 2010-es közleménye szerint a hazai mobilhívások kétharmada az általuk gyártott eszközökön keresztül zajlik.

Le lehet mondani egy kormányfői találkozót is

Kovács László volt külügyminiszter szerinte a nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen, hogy egy miniszterelnök lemondjon egy találkozót egy szövetséges ország vezetőjével, de a kérdés az, milyen indok alapján tette. Ugyanis ha ez a lemondás úgy történik, hogy az adott ország érdekeit sértő - "retorziós" - lépés, az nagyon súlyos figyelmeztetés a fogadó országnak - jelezte a volt külügyminiszter. Ha Orbán például személyes ok, vagy egyéb akadályozó körülmény miatt mondta volna le, azt a fogadó fél "tudomásul tudja venni".

Noha az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa nem tudott arról, hogy Orbán esetleges látogatása összefüggne a Nokia leépítésével, az bizonyos, hogy egy ilyen látogatás lemondása befolyásolja a személyes viszonyt az országok vezetői között. Ugyanakkor - jegyezte meg Kovács - két miniszterelnök viszonya is lehet olyan, hogy "hivatalos formaságok nélkül", akár telefonon is le lehessen mondani egy találkozót. Kovács nemzetközi tapasztalatai szerint viszont már biztosként is feltűnt neki, hogy míg egy-egy uniós csúcsértekezleten a résztvevők kettesével, hármasával mentek szünetre, Orbán "többnyire egyedül, zsebre dugott kézzel".

Mindez azt jelzi, személyes viszonya a kollégáival nem túlságosan jó - tette hozzá a volt külügyminiszter. Arról ugyan nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy a Nokia leépítése a Fidesz, és személyesen Orbán eddigi, többnyire Európát sértő nyilatkozatai, és a Magyarországra beruházó cégekre kivetett válságadó miatt is bekövetkezhetett, de Kovács úgy összegzett: "a világ egyik legjelentősebb, nagy gazdasági erejű cégének" - amelyik saját bevallása szerint is Magyarországon rendelkezett az egyik legfontosabb kutatóbázisával - mindez nyilván "nem növelte a beruházási kedvét". Noha nem kizárható, hogy a cég végül "minden egyéb szemponttól függetlenül", költséghatékonyság miatt mondta fel itteni érdekeltségét.

nepszava.hu

Válasz

Orbán bezzegcége több mint kétezer embert tesz utcára
2012, február 8

Orbán Viktor keddi évértékelőjében a Nokiát még azon cégek között említette, akik "magyar emberekkel magyar értékeket teremtenek", ezért meg kell őket tartani. A cég ehhez képest egy nappal később bejelentette 2300 dolgozót elbocsát. A miniszterelnök így hatalmas pofont kapott a finn multitól.

A Nokiánk már nem érte meg a magyar „összeszerelő gyarmaton” tartani a gyártást. Inkább Ázsiába telepítik azt, ahol még korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre az olcsó munkaerő.

A társaság sajtóközleménye szerint Komáromból, Reynosából (Mexikó) és Saloból (Finnország) a Nokia ázsiai gyáraiba helyezik át az okostelefonok gyártását, ezért a három országban összesen 4000 dolgozótól válnak meg.

A Nokia komáromi üzemében jelenleg 4400-an dolgoznak. A vállalat tájékoztatása szerint a leépítéssel érintett három gyár a jövőben az okostelefonok testre szabását végzi az európai és amerikai vevők számára, ugyanakkor az üzemekben csökken a termelés élőmunka igénye.

Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke a közleményben az átszervezést azzal indokolta, hogy a készülék összeszerelés Ázsiába helyezésével Nokia közelebb kerül a legtöbb részegység beszállítóhoz és ezzel a társaság képes lesz az innovációkat gyorsabban bevezetni a piacra.

Simai Anna, a komáromi Nokia kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta, a gyár továbbra is a vállalat ellátási láncának fontos része marad. A gyártás átszervezése nem a gyár teljesítményétől és a végzett munka minőségétől függött - tette hozzá.

A sajtóközlemény szerint a leépítések a tervek szerint 2012 végéig, fokozatosan mennek végbe. A Nokia a dolgozóknak mindenre kiterjedő, a helyi igényekre szabott támogatási programot kínál, amely magában foglalja az anyagi támogatást, valamint segítséget a munkatársaknak abban, hogy helyben újra munkába állhassanak.

barikad.hu

Válasz