Március 18.  Sándor napja
E naphoz kapcsolódó mondás: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!" 

Március 19.   József napja
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" 

Március 21.  Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. 

A tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után (március 12) nem sokkal érkeznek ők, hárman, akik a melegért felelősek a magyar néphit szerint.

Sándor aki a férfiakat óvja 
Az első meleghozó, neve a görög Alexandroszból magyarosodott. Az egyik leggyakoribb magyar férfinév. Neve nem mást jelent, mint a férfiakat megóvó ember. Névnapját március 18-án ünnepli. A férfi princípium, mely három napig dominánsan uralja most a világot, Sándorral indul. Védelmet, biztonságot hoz, a mai napot követő József és Benedek nap számára. 

A Názáreti ács napja 
József a hagyomány szerint Máriának jog szerinti hitvestársa. Ő volt Jézus nevelőapja. Magyarországon a XVIII. századtól kezdve a leggyakoribb férfinevek közé tartozott. Ehhez hozzájárult Szent József akkoriban meg növekedett tisztelete, amely a XIX. század második felében tetőzött, amikor is IX. Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyilvánította őt. Az 1970-es évektől kezdve egyre veszít a népszerűségéből, de még igen gyakori. 
A klasszikus szimbólumvilágban a Nap nem más, mint az apa, a férfi princípiumának megszemélyesítője, vagyis a meleghozók nem véletlenül József napjával érkeznek. 

Néphagyomány József napján 
József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe, mondják Szamosháton. Ezen a napon hajtják ki a marhát a legelőre. Ma tilos kölcsönt adni, igen zárt nap a földművelőknek, az ácsoknak, és a méhesgazdáknak. Ha ma jég verné a határt, akkor a borosgazdák örvendeznének, mivel igen jó bortermést jósolna nekik a kalendárium. Ma kell kiengedni a méheket. Alkalmas nap a fokhagyma a krumpli és a kapor ültetésére. 

Benedek az áldott 
A latin Benedictusból ered a név, jelentése Áldott. Ő az, aki március 21-én beteljesíti, "megáldja" az általuk képviselt jelképet, a férfiasságot, a napot, a meleg forrását. A férfi princípium védő és nemző aspektusa általa emelkedik egy magasabb, a tudat felett régióba. Neve napja hivatalosan is a tavasz első napja. A régi rigmus szerint: 

"Gergely napja, ha jó, 
Hideg, szeles, sokszor van hó. 
Sándor József, Benedek, 
Jönnek a jó melegek." 

Benedek napi néphagyományok 
Göcsejben ez a nap volt a betegek párfogójának ünnepe. Hagymát és zsírt szenteltek ezen a napon. Az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz. Ezzel a fokhagymával kell a gyermekágyas asszonyt, kereszteletlen csecsemőt megkenni, hogy ne fogja a rontás. Ezzel lehet legjobban elűzni a lidércet a háztól. A hagymát mindenféle gyógyszerként alkalmazzák ezen a napon. 

****************************************************

Március 18. – Sándor nap:
Az első meleget hozó szent napja.
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".
Március 19. – József nap:
A második meleget hozó szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja.
Március ezen napjához időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is fűződik.
A József és Benedek napokkal összekötve időjósló nap:
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".
Vagy ha pl. szivárványt látunk, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.
Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit.

A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
És ekkor érkeznek meg a fecskék is: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"
De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.
Március 21. – Benedek nap:
A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Neve a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése áldott.
Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben.
Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát.
Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. 

Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.