Adventi angyalok

Angyalok nélkül elképzelhetetlen az ünnepi készülődés és a karácsony. Angyalok ülnek a karácsonyi asztal körül, és a fenyőfát is díszithetik apró angyalok.
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent.

Angyalok nélkül elképzelhetetlen az ünnepi készülődés és a karácsony. Angyalok ülnek a karácsonyi asztal körül, és a fenyőfát is díszithetik apró angyalok.
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet.

A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket angyali misének, aranyos misének is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele elötti négyezer éves sötétséget szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában.

Az adventi koszorú hagyományának első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott.

A valódi adventi koszorú készitése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszitették, az élet és fény jelképével.
Az advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje.

Az első vasárnap angyala:
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal, kék köpönyegbe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, túlságosan el van foglalva mással. De, azok, akik jól figyelnek, meghallhatják a hangját. “Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a Földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretetet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek a fogadására”. – Ma van a napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

Komoly szinten vizsgálják a jódizotóp-szivárgást

1 komment|
Megjelent: 2011.11.18. 12:01|
Frissült: 2011.11.18. 12:01

A cégvezető hiába szögezte le, hogy aggodalomra semmi ok, az Atomenrgia Hivatal ki akarja vizsgáltatni az ügyet.
Komoly szinten vizsgálják a jódizotóp-szivárgást
(MTI)

Az Országos Atomenergia Hivatal szerint ki kell vizsgálni a csillabérci jódizotóp-szivárgás okát. Rónaky József, a hivatal főigazgatója elmondta: bizottságot hoznak létre a tanulságok leszűrése érdekében. "A nukleáris szakmában minden szokatlan esemény után a tanulságokat le kell vonni" - mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy a bizottságban a hivatalon kívül részt vesznek a gyártó üzem vezetői, valamint hatósági, kormányzati illetékesek is. Közölte: a történteket szakmai, kormányzati és kommunikációs szempontból is elemzik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csütörtökön az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek.

A magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy a kibocsátás messze a megengedett mérték alatt volt, és semmilyen kockázatot nem jelent a lakosság egészségére. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint nem a csillebérci jód-131 izotóp szökése okozta több európai országban a nagyobb jódkoncentrációt.

A Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hogy hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131 izotóp. A cégvezető közölte: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van", az csak az általuk elvártnál volt magasabb, az egészségre nézve következménye nincs, vagyis a lakosság nincs veszélyben.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közlése szerint a lakosság egészségére semmilyen kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től a légtérbe került jód-131 izotópnak. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek - írták.

Forrás: MTI
Cimkék: jódizotóp, jód, országos atomenergia hivatal, atomszennyeződés, atom