kisalföld.hu
Mezőörs, Adyváros, Biatorbágy, Győrság: több olvasónk e-mailben írta meg a kisalfold.hu-nak, amit a földrengéskor tapasztalt.

"Mezőörsön is elég jól érezhető volt a földrengés! Megmondultak a poharak és az edények a szekrényben!"

"Biatorbágyon is lehetett érezni a főldrengést. a szekrények meg mozdultak a falak remegtek, a szomszédok is érezték."

"Győr Marcalváros I. egyik tízemeletes épületében a 8. emeleten 18:44-kor olyan jeleket tapasztaltam, amelyek földrengésre utalhatnak. Az egész lakás enyhén rázkódott, a tárgyak elmozdultak a helyükről, az ásványvizes palackban is mozgott a víz."

Szombati földrengés a twitteren >>
"Először azt hittem az asztal mozdult odébb és azért rezgett a lámpa, de cimborám hívott, hogy Győrújbaráton érezték (ott még a lámpa is bemozdult), állítólag Balaton környékén, Székesfehérváron és Komáromban is érezni lehetett."

"18 óra 40 perckörül földrengést érzékeltünk Mezőörsön. Anyagi kárrol nincs tudomásunk."

"Kisebb földmozgást éreztünk Adyvárosban. Meg mozdultak a bútorok."

"18 óra 43 perckor Marcalváros I. - ültem a szobában és érezni lehetett valósággal, hogy megmozdult a föld, nemcsak az alattam lévő szék de a szobában több tárgy is megmozdult, kisebb morajlással egybekötve az idő tartama 2-3 másodperc volt, kicsit ilyesztő érzés, reméljük nem teljesül be a megjósolt jövője a földnek?"

"Győrságról az imént olyan érzésünk volt mintha földrengés lett volna a poharak összekoccantak a szekrényben a talaj illetve a falak megremegtek még az ágyon is lehetett érezni" - írta a földrendés után néhány perccel olvasónk

Tömegpánik a legkönnyebben olyankor alakul ki, amikor az emberek nem jutnak megfelelő információhoz a helyzetükkel kapcsolatban, és nem világos számukra, hogy mi történik. Ekkor előfordulhat, hogy egymást eltaposva próbálnak menekülni, nem törődve azzal, hogy mi történik a többiekkel. Ez történhetett szombat éjjel a West-Balkánban is, ahol tisztázatlan okok miatt pánik tört ki, a tömeg hirtelen megindult lefelé a lépcsőkön, és három fiatal lány megfulladt.

Tavaly is több alkalommal hallhattunk tragédiával végződő tömegpánikról: Kambodzsában legalább 347-en vesztették életüket egy fesztiválon, míg a duisburgi Love Parade-en 21-en haltak meg a tömegben. Jeff Wise tudományos újságíró a félelemmel kapcsolatos kutatásokat összefoglaló Extreme Fear: The Science of Your Mind in Danger című könyv szerzője blogjában azt írja, hogy az 1980-as években 24 hasonló tragédia történt világszerte, szemben az utóbbi tíz évvel, amikor száznál is több ilyen esetről tudni. Wise szerint ez részben a fejlődő kommunikációval és a javuló közlekedési lehetőségekkel magyarázható, ami megkönnyíti a nagyobb tömegek kialakulását.
Hogyan alakul ki a pánik?

Ha már elég nagy a tömeg, és elölről, hátulról és oldalról is nyomják egymást az emberek, akkor elég egy apróság a riadalom kialakulásához. Ilyen, ha valami hirtelen megzavarja az embereket úgy, hogy például akadályt képez vagy épp mozgásra késztet egy nyugodt, álló tömeget. A kiváltó tényező gyakran egy pletyka (a West-Balkán esetében létezik egy olyan verzió, hogy egy állítólagos késelésről beszéltek a tömegben) vagy egy erős zaj - a már eleve feszült tömeg ilyenkor könnyen elkezdhet lökdösődni és "pánikolni".
Halálos balesetek pánik nélkül is bekövetkezhetnek: az is elegendő, ha egy már túlzsúfolt helyre tovább áramlik a tömeg. Sokan ugyanis nem a földön fekve vesztik életüket, hanem állva fulladnak meg, mert a körülöttük állók annyira összenyomják a mellkasukat, hogy nem kapnak levegőt, írja blogjában Wise. Az emiatt bekövetkező tragédiák már könnyen riadalmat váltanak ki, fokozva a tülekedést és újabb haláleseteket idézve elő.

Tehetünk-e valamit tömegpánik esetén?

Ha már a tömeg kellős közepén vagyunk, nincs sok lehetőségünk a vészhelyzetben. Korábbi esetekből ismertek olyan túlélők, akik azt mondják, azért maradtak életben, mert nem a tömeg haladásának irányába fordultak, hanem oldalra. Így nem a mellkasukat, hanem a vállukat nyomták, és tudtak levegőt venni. Az egyetlen dolog azonban, ami biztosan segíthet, ha megpróbálunk higgadtak maradni: ha úgy érzékeljük, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet, akkor inkább próbáljunk meg kikerülni a tömegből, és keressük a kijáratot.
A menekülő tömeg még nem egyenlő a tömegpánikkal

Ha nem hirtelen vészhelyzetről van szó, akkor nem minden esetben alakulnak ki tragédiába torkolló pánikhelyzetek. A Scientific American Mind 2010. november-decemberi számában írt cikkükben John Drury és Stephen D. Reicher többek között a Katrina hurrikán pusztítása utáni helyzetet mutatja be. Drury és Reicher szerint az emberek kollektív túlélő viselkedést mutattak. Előfordult persze fosztogatás is, a többség azonban a családjának és szomszédjainak vitt élelmet akkor, amikor a mentőcsapatok még sehol sem voltak. Az emberek hivatalos segítség nélkül is meglepően jó önszerveződő képességet mutattak - írják a kutatók.

A menekülő tömeg sem feltétlenül bepánikolt emberek összessége. Drury és munkatársai a 2005-ös londoni metrórobbantásokat követően 140 túlélővel készítettek interjút, akik közül 90-en a metrókocsikban tartózkodtak a robbantások idején. A beszámolók alapján azt próbálták meg felmérni, hogy a segítőkész viselkedés mennyire jelenik meg ezekben a helyzetekben. Kiderült, hogy a segítőkészség - mint például az, hogy érzelmileg támogatunk másokat - sokkal gyakoribb volt, mint az önző viselkedés (figyelmen kívül hagyni mások segítségkérését vagy ellökni az embereket az utunkból, hogy mi magunk megmeneküljünk). Ez abból derült ki, hogy az interjúalanyok többsége elsősorban a közösség érzéséről számolt be, és nem azokról a kényelmetlenségekről, amelyek általában egy tömött metrón történő utazással járnak. A szóhasználat is ezt mutatta: igen gyakori volt az "egység", a "csoportérzet", a "melegség" és az "empátia" szavak használata.

A kutatók - számos további katasztrófa- és vészhelyzet elemzésére támaszkodva - úgy vélik, hogy az emberek olyan helyzetekben, amikor van idő átgondolni, hogy mi történt, kevésbé hajlamosak ész nélkül, ösztönösen cselekedni. A tömeg viselkedésének modelljeibe ezért szerintük olyan változókat is be kellene építeni a jövőben, amelyek az emberek csoportérzetét (annak tudatát, hogy nincsenek egyedül, hanem egy nagyobb csoport részei) is számításba veszik. (Erre egy példa a mélyben rekedt chilei bányászok esete, ahol a 33 bányász nagyfokú együttműködési készségről tett bizonyságot).
Kommentálja ön is!
forrás: Life.hu

A magán-nyugdíjpénztári tagok közül 13.854-en jelentették be keddig, hogy ebben a rendszerben kívánnak maradni. Győrben ez a szám 447.

A magán-nyugdíjpénztári tagok közül kedden estig 13.854-en jelentették be, hogy ebben a rendszerben kívánnak maradni, a legtöbb nyilatkozatot Budapesten nyújtották be - tudta meg az MTI az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF).

A 13.854 nyilatkozatból idén beadott 9.296 nyilatkozat mintegy 60 százalékát - 5.502 darabot - Budapesten adták be, ahol a nyilatkozattételre három helyszínen van lehetőség. Győrben 447, Székesfehérvárott 383, Pécsett 253, Szegeden 259, Miskolcon 290, Debrecenben 247, míg Nyíregyházán 138 nyilatkozatot adtak be. A kisebb városok közül Salgótarjánban például 97-en, Szekszárdon 78-an jelezték maradási szándékukat.

Az ONYF az MTI érdeklődésére közölte: a külképviseletektől nem érkezett olyan panasz, hogy valaki bármilyen okból ne tudott volna nyilatkozni maradási szándékáról; a napokban egy internetes fórumon panaszkodtak arra, hogy annak, aki családtagként tartózkodik tartósan külföldön, nem fogadták el a nyilatkozatát.

A szabályozás szerint a tartósan külföldön dolgozó vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kívánnak maradni, ennek során a külföldi tartózkodás jogcímét igazolniuk kell. Ha ezt valaki rajta kívül álló ok miatt január 31-ig nem tudja megtenni, február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthat be.

Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényt.

A pénztártagoknak a jogszabály szerint 2011. január 31-ig kell eldönteniük, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy magánpénztári tagok maradnak.

Nyilatkozatot azoknak a pénztártagoknak kell tenniük, akik maradni szeretnének; aki nem nyilatkozik, automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.