Ferencsik-kúra

Sokan csak Ferencsik Pista bácsi citromkúrája néven ismerik ezt a módszert, mely Ferencsik István természetgyógyász nevéhez fűződik.

A Dunántúl egyik közlekedési ütőere, a 81-es számú főút Győr és a megyehatár közötti szakasza június közepére teljesen megújul.

Utána nem kell Mezőörs előtt kilométereken keresztül 40-nel haladni. A mintegy 1,8 milliárd forintos beruházás 50 százalékát az unió fizeti.

Nemzetközi főút a 81-es számú, mégis hosszú kilométereken – Mindszentpuszta és Mezőörs között – csak 40 kilométer per órás sebességgel lehet rajta közlekedni. Az autósok évek óta felháborodva emlegetik: útjavítás sebességkorlátozó táblákkal.

Idén is részt vettünk a Sokorópátkai Öregfiúk által rendezett Jótékony célú teremtornán. A csapat tagjai: Ludván Zsolt, Molnár László, Lepár Sándor, Molnár Zsolt és Pintér Dezső. Köszönjük, hogy kiálltak a Mezőörsi öregfiúk színeiben!

A teremtornán a csoportunkban vereség nélkül első helyen végeztünk, de a  helyosztó mérkőzésen vereséget szenvedtünk. Végülis a részvétel volt a fontos, GRATULÁLOK A CSAPATNAK!!!

2010.január 09. szombat

 A farsang változó hosszúságú időszak, vízkereszt (január 6.) után kezdődik és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig tart, az idén február 8-ig.

A farsangi szokások gyökerei még az ókori Rómába, illetve Görögországba nyúlnak vissza, számos európai és balkáni elemmel tarkítva. Az ógörög szaturnáliák hősét, az ünnepségek királyát például kockadobással választották ki. Mindenki engedelmességgel tartozott neki, és mindent megkapott, amit csak kívánt, ám a szaturnália végeztével önmagának kellett kioltania saját életét.

Vízkereszt

A karácsonyi ünnepekre elkészült a Katolikus templom előtt álló műemlékfeszület felújítási munkálata. A mezőörsi faluközpont újabb, impozáns jelenséggel gazdagodott. Köszönjük.

A templom előtti műemlék-keresztet Kontor István győri püspök állította 1732-ben. Ő volt a török idők után az első mezőörsi szervező lelkész. A keresztet 1965-ben műemléki nyilvántartásba vették. (forrás: Mezőörs, Mindszent és vidékének helytörténete)

A fonó a női társasmunka legfontosabb alkalma volt. Az őszi behordástól többnyire a farsang végéig tartott.

Mikor fakad a bodzafa,

Nem kell senkinek a rokka.

Szent Györgykor mindenképpen be kellett fejezni a munkát, mert úgy tartották, „hurka teremne a szöszben”.

A fonás kezdőnapja kötődhetett valamilyen jeles naphoz, például Galgamácsán Szent Mihály-napkor (szept.

DISZNÓTOR

A disznóölést követő vacsora, a disznótor a magyar nyelvterületen mindenütt jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. András-naptól (nov. 30.), Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok.

A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek:

Megdöglött-e az a disznó, akit megöltek?

Január

Boldogasszony hava

Január 1. Újév

Újévi hagyományain az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánta megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal.

Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre.

Számos tiltás fűződik e naphoz:

• „Újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan.”

• Munkatilalom főzésre, mosásra, varrásra, állat befogására stb.